Néha a géped újra kell tápláld,mert valami miatt (vírús vagy túlterhelés ) elromlik ...Lehet,hogy a lementett dolgaid elvesztődnek,az újra telepítéssel ...Ebben a csomag megőrző közösségben újra megta

Szerinted ,jó ez a klúb ...?

Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!

Tisztelt Cserei úr! Nagyon szépen köszönöm a gratulációt és a jókívánságot. igazán a fellépő művészeket illeti ez meg, hiszen rajtuk és tehetségükön múlik az előadás sikere és szépsége.Ez itt most úgy érzem sikerült.Elsősorban Szilágyi Sándor barátomat illeti dicséret a lehetőségért és a sok fáradozásáért-kitartó munkájáért.A magam részéről csak azt tettem amivel megbíztak.Természetesen megpróbáltam a legjobb tudásom szerint csinálni,remélem sikerült.A sok pozitív visszajelzés azt bizonyítja hogy maga a produkció jó és kiváló volt.Remélem folytatódik, és csodálatos programokat lehet létrehozni.Önnek jó egészséget, sok sikert,és örök nótás hangulatot kívánok! Tisztelettel: Fátyol Tivadar!

Hol találok barátokat, kik nem hagynak el, Kinek szívében, mindig van egy kis hely. Kinek elmondhatom a gondomat talán, Ha nem is tud segíteni sorsomnak baján. Nem panaszkodok, nincsenek nagy bajok, De néha akaratlanul is feltörnek a sóhajok. Elmondani milyen szép kék az ég felettünk, Ha távoli úton jártunk, már meg jöttünk. Kinek lelkében nem fészkel ármány, Lenyűgöz személye, mint a szivárvány. Hol találok olyat, ki mindig rám veti a szemét, Ha elbotlok, nem kacag, hanem nyújtja a kezét. Vigasztal, ha könny szökik a szemembe, Nem fordul el, kendőt ad a kezembe. Igen ilyent keresek, ha találok, Egy őszintén figyelő jó barátot.